2013. január 3., csütörtök

A hagyma amúgy is büdös

A reformáció lendülete sem tartott örökké és hamarosan beköszöntött a protestáns ortodoxia időszaka: az életszerűség helyett parttalan dogmatikai viták következtek, száraz elméleti okoskodással, különféle érdektelen kérdésekről. Teológusként is néha úgy érzem, a második protestáns ortodoxia felé haladunk és tenni kellene valamit azért, hogy elkerüljük.

„Ami nagy hatással volt rám, hogy a teológia az nem egy száraz tudomány, amit teológusok végeznek azért, hogy megéljenek belőle, hanem olyan tudomány, aminek köze van a társadalomhoz, a mai emberhez, és a gyülekezethez, az Egyházhoz. ...és ezt nekünk is így kellene végeznünk” – mondja Dr. Czövek Tamás egy interjúban, egész pontosan úgy fogalmazva, mintha a fejemben olvasna.

És milyen jó lenne, ha igaza volna!

Részben igaza is van. Ám még a nagy formátumú, komoly műveket és elméleteket felmutató, mélybenéző teológusok esetében is rendre azon kapom magam, hogy ízlelgetve egy-egy komplex gondolatmenetüket, a szívem mélyén időnként megkérdezem: mire jó ez a sok száraz szöveghalmaz? Kicsit úgy vagyok ezzel, mint az egyszerű ember, aki kíváncsi rá mi rejtőzik a hagyma belsejében, ezért szépen elkezdi lefejteni a rétegeket, és ezt egészen a legutolsó, legbelső rétegig műveli, aztán döbbenten látja, hogy nincs a hagymában semmi.

A teológia pedig olyan valami, ami könnyen hagymává lehet az ember kezében. A gyülekezetek bizonyos szempontból egész hagymaültetvényekké váltak. Ahogy a teológusok egy-egy tökéletesen elméleti tanulmányban betűkre szedik az eredeti héber és görög szavakat (mintha a mondanivaló legkisebb egysége a karakter, és nem a szöveg kontextusa volna…), úgy a szószéken is gyakran „hagymázás” folyik. Történelmi leckék, filozófiaórák, elméleti fejtegetések, hangos monológok veszik át a húsbavágó gyakorlat helyét.

Nem a kívülálló bölcsességével írok, mint aki érintetlen ezen a területen. Én is hajlok az „elméletieskedésre” és azt veszem észre, néha kényszeríteni kell magamat, hogy az egyébként sehova nem vezető „így látom én a világot” szemléletből hasznos és használható dolgokra tereljem a szót. Ezt szeretném tenni itt a blogban is ebben az évben, vagy legalább törekedni arra, amit fentebb Czövek Tamás jól megfogalmazott. Mert a véleményem az, hogy a teológia és a hétköznapok valósága egy közös metszéspontban igenis képes találkozni egymással, ha művelői így akarják.

A hagyma meg amúgy is büdös.

13 megjegyzés :

  1. Igen büdös a hagyma,de ha nem lenne büdös akkor
    nem is lenne hagyma :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát kb. az ilyen okfejtésekre gondoltam. ;-)

      Egyébként nagyon kíváncsi lennék, hogy kinek milyen ötlete van, hogyan lehetne a túlságosan elméleti elemeket gyakorlatiakká cserélni. (Értve ezalatt a teológiai kutatástól a prédikációig minden szegmenst).

      Törlés
    2. Komolyra fordítva a szót,a teológia és a teológiát
      művelő műhelyek elidegenedtek a gyülekezetektől,
      amolyan önjáró dologgá vált.Különben sincs egységes
      teológia,ahány felekezet annyi teológia.És sok a
      rossz,emészthetetlen teológiának nevezett valami.
      Találó a "hagymázás"kifejezés.Amikor nincs valódi
      ott jön a pótlék.Ami hagymázás alatt zajlik az tkp.
      pótcselekvés.Mivel az igehirdetők nem rendelkeznek
      szellemi teljhatalommal nyelvtani bukfencekkel unt-
      atják a hallgatóságot.Máshol az istentiszteletet vagy
      show-műsorrá vagy kulturális eseménnyé degradálják.
      A prédikátorok pedig vaktölténnyel lövöldöznek.
      Persze,hogy nem is "találnak"el semmit és főleg nem
      a lelkiekre éhes hallgatók szívét.A hagymát sem
      fejtegetni kell hanem megenni vagy megfőzni mert
      erre szolgál.Mire szolgál a teológia?Arra,hogy
      segítse a prédikátorokat tartalmas prédikációk el-
      készítésében mégpedig úgy,hogy azt az egyszerű hivő
      ember is azonnal megértse.Nem elvont okoskodásokra
      és fontoskodásokra van szükség.Azt mondják,hogy az
      igehirdetés válságát éljük,szerintem is így van,de
      ez szoros kapcsolatban van a teológia válságával.
      Kevés az olyan teológus aki mindennapi nyelven
      tudna szólni teológia kérdésekről.Fontos a teológia,
      de szerintem túlhangsúlyozzuk a szerepét:Se Bunyan
      se Spurgeon nem végzett teológiát mégis tömegeket
      mozgattak meg.Ahogy öregszem egyre inkább a puritán
      istentisztelet után vágyódom:egy ének után egy tart-
      almas igehirdetés.Mondhatja ezt a legegyszerűbb
      ember is:csak legyen lelki töltése,még az sem baj
      ha teológialilag nem teljesen korrekt...

      Törlés
    3. Kedves Spectator!

      Nagyon sok jó dolgot említesz, a vaktöltényes meglátásod igen találó. Ezzel azonban nem igazán értek egyet:

      "Mire szolgál a teológia?Arra,hogy
      segítse a prédikátorokat tartalmas prédikációk el-
      készítésében mégpedig úgy,hogy azt az egyszerű hivő
      ember is azonnal megértse."

      A teológia, mint tudomány feladatköre azonban (legalábbis szerintem) szerintem sokkal többrétű annál, minthogy muníciót adjon a prédikátoroknak.Nem hiszem, hogy a laikusok tömegét érdekli a Biblia szövegtörténete (amit ettől függetlenül kutatni kell), vagy a héber/görög nyelv rejtelmei (ami sokat elárul a szöveg tartalmáról), de még a gyakorlati teológia diszciplínái sem. A prédikátorok is abból dolgoznak, amit ezek a területek felmutatnak - de a kutatások nem mindig azért folynak, hogy őket kiszolgálják.

      "Kevés az olyan teológus aki mindennapi nyelven
      tudna szólni teológia kérdésekről."

      Ez viszont tényleg probléma.

      "Se Bunyan, se Spurgeon nem végzett teológiát mégis tömegeket mozgattak meg."

      A teológia, mint olyan is tömegeket mozgat meg, valamiképp az egész egyházat. ;-) Persze értem mire gondolsz, és valahol igazad is van. Bár azt hozzáteszem, hogy minden tudományterület ilyen: minél jobban elmélyülsz benne, annál inkább azt tapasztalod, hogy a "mélyén lévő" dolgokkal csak az adott terület kutatói, szakértői foglalkoznak, ők látják át, ők viszik előbbre. Például, gondolom aki populációbiológiai kutatást végez, az sem akar tömegeket megmozgatni, hanem elsősorban a szakmához szól. A munkája eredményei viszont már tömegeket is elérhetik.

      Na, a sok teológiai agyalásnál én leginkább ezt a mozzanatot hiányolom, hogy "nem jut le" semmi az "istenadta néphez". :-)

      Törlés
  2. Kedves Sytka!
    "...a teológia mint tudomány sokkal többrétű annál...":
    igazad van,de szerintem csak akkor lehet ez ha valóban
    tudomány marad és nem süllyed valami rossz filozófia
    szintjére.Szerintem a teológia mára már nagy részben
    elvégezte feladatát.Egy másik blogon idéztem Spurgeon
    egy mondását:"semmi új nincs a teológiában-kivéve a
    tévtanításokat."Szerintem ez ma is reveláns.Nem nagyon
    követem hol tart ma a teológia,de nem hiszem,hogy
    valami rendkívülit fogunk hallani.Engem mellbe vágott
    egy fiatal prédikátor kijelentése aki azt mondta,hogy
    miután befejezte a teológia akadémiát utána újból meg
    kellett térnie.A ma felsőfokú teológiai intézmények
    át vannak itatva a liberális teológia mérgező lötty-
    ével.Nem tudom,hogy az "egészséges teológia" most hol
    tart és mivel foglalkozik.Szerintem a teológai feladata
    az,hogy hátteret biztosítson a missziónak.Én tisztán
    gyakorlati szempontból nézem ezt a kérdést:segíti-e a
    teológia a missziót?:hát nemigen.Ma a teológus képzés
    nagyrészt lelkipásztor képzés:ezért fontos,hogy jó
    teológiai alapot kapjanak a jövendő prédikátorok.
    Egyetértek utolsó mondatoddal is"...nem jut le semmi
    a néphez."-De miért nem jut le?Ehhez egy kis észrevét-
    el:nemrég olvastam egy kitűnő kis értekezést az ún.
    "üres szószék"szindrómáról.A szerző megállapítja,hogy
    a keresztyén szószékek üresek.Ez nem azt jelenti,hogy
    nincs aki prédikáljon vagy,hogy a gyülekezetekben nem
    prédikálnak.Ellenkezőleg,sokan és sokat prédikálnak.
    Csak éppen a prédikáció alatt semmi sem történik,mert
    minden üres,meddő,steril.Azért üresek a szószékek mert
    nem hallatszik a valódi,életet megváltoztató ige,az ok
    pedig az isteni erő hiánya,nincs interakció,kommuniká-
    ció a prédikátor(prédikáció) és a hallgató között.
    A szónok mondja a magáét,de(szellemi teljahatalom hiány-
    ában) ez csak emberi szöveg és nem éltető Ige.
    Üresek a szószékek mert üresek az üzeneteket.Ez nem
    csak a teológia hibája,de szerintem van része benne.
    Végül egy kis történet:Egy hívő távozni készül az isten-
    tiszteletről és találkozik egy másikkal aki épp most
    érkezik.Az érkező megkérdezi a távozót:"Befejezte a
    prédikátor a prédikációt?",mire a távozó:"A prédikáció
    már régen befejeződött,csak még mindig beszél."
    Az üresség azt jelzi,hogy éppen az hiányzik ami miatt
    a szószékek léteznek az pedig az élő Ige,a teljhatalom,
    az erőteljes és hatékony hirdetése az örömhírnek...

    VálaszTörlés
  3. Nem ismeretlen a jelenség...
    Szomorú kor,és lelki kórkép az,hogy a laikus Péter apostol kemény,talán faragatlan pünkösdi prédikációja megragadta a hallgatóságot,és cselekvésre indította,míg sok teológus igehirdetésnek tűnő filozofálását egy nap alatt könnyen elfelejti a gyülekezet. Érdemes megfigyelni,hogy az Istentiszteletnek szánt alkalmak után miről beszélgetnek a résztvevők!

    VálaszTörlés
  4. A probléma ott van amikor valaki felfuvalkodik.
    Ismerek képzett embereket akik ebbe beleestek,és olyan dolgokkal traktálják az embereket aminek nem ott és akkor van helye. Ugyanakkor képzetleneket is, aki szinte dicsekszenek a teológiai képzetlenségükkel, a Szentlélekre(Szellemre) hivatkozva igazolják a kétes hozzáállásukat és sokszor butaságokat beszélnek olyan területekről amit ha jobban ismernének, máshogy nyilatkoznának.


    Jó összefoglaló és találó ez post.

    VálaszTörlés
  5. Részben jogos, amit írsz, de én a gyakorlatiatlanság(?) és az intellektualizmus problémáját ennyire erősen nem kapcsolnám össze, hiszen mind az intellektualizmus, mind az antiintellektualizmus felé hajló gyülekezetek és emberek többségéből hiányzanak a tettek.

    Viszont ha már antiintellektualizmus és intellektualizmus között kell választani, akkor szerintem nem ártana kicsit az utóbbi felé tendálnunk (a gyülekezetek jelenlegi állapota alapján): sokan, ha a prédikáció olyan témára téved, aminek nincs egyszerűen megérthető, közvetlen hatása ránk, kikapcsolnak, unatkozni kezdenek. Egyes gyülekezetekben a "teológia" szó szinte káromkodásnak számít, ami csak rosszat tehet számunkra, rombolja a hitet, hitelteleníteni próbálja a Bibliát.

    Pedig mi Isten "igazságban és lélekben" való imádatára rendeltettünk, az igazsághoz pedig szükséges a helyes és mély istenismeret, akkor is, hogyha a Szentháromság vagy az Jézus testet öltésének misztériuma kevéssé fogja befolyásolni azt, hogy mit eszem holnap reggelire.

    Az, hogy a teológusok mennyire elvontak és mennyire gyakorlatiasak, szerintem teljesen egyéni. Pár ember, aki komoly teológus, mégis benne van/volt az Egyház munkájában: John Piper, James White, N. T. Wright, John Stott, Pál apostol. És ezeket most csak fejből írtam, még pár ezret lehetne találni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "sokan, ha a prédikáció olyan témára téved, aminek nincs egyszerűen megérthető, közvetlen hatása ránk, kikapcsolnak, unatkozni kezdenek. Egyes gyülekezetekben a "teológia" szó szinte káromkodásnak számít, ami csak rosszat tehet számunkra, rombolja a hitet, hitelteleníteni próbálja a Bibliát."

      Ez a meglátásod külön bejegyzést érdemelne. Én is sokszor tapasztalom, hogy egyszerűen nem lehet mélyebb dolgokba belemenni, mert az untatja, fárasztja az embereket. És ez valóban elkeserít. Vannak például olyan témák, melyek jó megértéséhez nélkülözhetetlen beszélni a történelmi szituációról - de ha megteszed, máris érkezik a vélemény, hogy "történelemórát" tartasz - noha nem ez a célod.

      Azt hiszem hamarosan a kérdésnek erről az oldaláról is fogok írni!

      Törlés
  6. Miközben magam is sokat tettem azért, hogy az átlagember közelebb kerüljön a Biblia szövegéhez, rá kellett jönnöm, hogy pusztán e szöveg (vélt) megértése nem biztos, hogy erőt is ad a helyes cselekvéshez (ma így mondanám az Út-on járáshoz).

    Valahogy mintha a bibliamagyarázatokban elsikkadna a "Vesztek erőt!" - jelentsen ez bármit is.

    Talán a megoldás nem is a második protestáns ortodoxia elkerülése lenne, hanem visszatalálás az ortodoxiába... (Tudom, unalmas vagyok, mindig ezt fújom! :-) )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Miközben magam is sokat tettem azért, hogy az átlagember közelebb kerüljön a Biblia szövegéhez, rá kellett jönnöm, hogy pusztán e szöveg (vélt) megértése nem biztos, hogy erőt is ad a helyes cselekvéshez".

      Lehetek kivétel? Nekem adott. Amit te meg András műveltetek, az nekem irtó sokat jelentett, már ami az ösztönzést, látásmódot és gondolkodásmódot jelenti.

      Törlés
  7. Én már a koncepcióval is vitázom. A teológiának nem az a lényege, hogy érthetővé tegyen dolgokat. Az éppen a pásztorok, prédikátorok dolga. Azzal sem értek egyet, hogy a teológiának muníciót kellene szolgáltatni nekik. Ellenkezőleg! Az esetleges tévedéseiknek kell határt szabni. S ekkor minden úgy működik, ahogy annak rendeltetési módja szerint működnie kell.
    Persze, ha van teológus, aki emberközelivé teszi a teológiát az jó, de azért általánosságban a pásztornak kell képesnek lenni arra, hogy a napi gyakorlatba tegye át a gyülekezet tagjainak.

    VálaszTörlés
  8. 2Pt 1,5 + mivel a sorrendnek van jelentősége → Jak 1,17:
    Vajon teológia-e, ami ennek híján van?

    VálaszTörlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)